Sosem állítottam, hogy mindent láttam, amit a horgászcikk-ipar kitermelt magából, ilyet nem is állíthatok soha. Viszont az gondoltam, hogy nem lehet már túlságosan meglepni. Töredelmesen bevallom: tévedtem. Olyan meglepő új élménnyel gazdagodtam a Favorite Synapse BFS Casting Limited 2-7 grammos bot jóvoltából, hogy – Tamás cimborám örökbecsű hasonlatával élve - még most is csak lesek, mint a kiszántott egér.
Botok terén az utóbbi időkben megváltozott az ízlésem. Évekkel ezelőtt teljesen rágyógyultam a szuperkemény, szupergerinces pálcákra, különösen, amikor elkezdtem multiorsóval horgászni. A multis botok általában feszesebbek, köszönhetően több tényezőnek és oknak. Nos, ezekből is a legkeményebbeket kerestem, élmény volt a lityilötyi spinning botok után ilyenekkel horgászni. Aztán rájöttem, hogy a számtalan előny mellett azért hátránya is van ezeknek a botoknak: egy ominózus decemberi csukázás alkalmával három kapitális példány is leakadt a wobbleremről, így beláttam, hogy bizony az igazság – mint mindig – árnyaltabb.
Persze nem csak „babkaró” és „takony” bot van (ahogy az egyes szélsőségeket a horgász-szleng nevezi), hanem számtalan átmenet. Amikor a nyár folyamán meglátogattam a Wobblerek.com üzletét, a tulajdonos Varga Pali néhány feszes pálca mellett a kezembe adott egy igencsak lágy BFS (bait finesse, azaz kiscsalis) multis botot. Bevallom, magamban kicsit lesajnálóan mosolyogtam, de Pali bizonygatta, hogy nem fogok benne csalódni. Lássuk hát!
Semmi csilivili, egyszerűen nagyszerű
Régóta szemezek a Favorite termékekkel. A cég pár éves fennállása alatt üstökösként robbant be a horgászcikkek piacára, egészen kiváló ár-érték arányú felszereléseivel. Az orosz-ukrán pergető szcéna rendkívül igényes, így aki ott megállja a helyét, az bizony nem gagyit gyárt. E tételt bizonyítja, hogy immáron Amerikában is terjeszkednek, a lendület tehát mit sem csökkent. A Synapse széria a cég zászlóshajója. Gyakorlatilag minden elemében prémium összetevőkből építették meg a botokat, a kiváló minőségű blankokon a legmagasabb minőségű titánkeretes gyűrűk vannak, az egyéb díszítőelemek a legnagyobb japán márkák megoldási mellett is megállják a helyüket, az összeszerelés minősége elsőosztályú. Ez az árukon is látszik, azonban még mindig fele-harmada az ugyanilyen minőségű japán pálcáknak. Nem mindegy.
Nem is bonyolódnék a bot jellemzőinek unalmas ismertetésébe, mert szép, jó, de nem ezen van most a hangsúly, hanem azon, hogy mi a búbánatot lehet kezdeni egy ilyen puding bottal? Ezen bizony erősen tanakodtam, ötletem sem volt, hogy milyen helyzetben próbáljam ki A honi pecakultúrában az ilyen jellegű botoknak nincs igazán általános helye, azonban pl. tőlünk keletre nagy hagyománya van a lágy pálcákkal történő gumizásnak. Úgy hozta a sors, hogy Kalauz Zoli cimborám meghívott egy balatoni kajakpecára, így ezt a botot is magammal vittem, hátha mondjuk egy balatoni balint sikerül vele wobblervégre kapnom. Leginkább erre látszott alkalmasnak…
Nyár, napsütés, Balaton. Háttérben a ritka balatoni sündisznó látható :D
A kajakpeca önmagában megér egy önálló cikket, hamarosan szentelek is neki egyet, mert annyira átütő élmény. A speciális igényeknek megfelelő horgászkajakok hihetetlen ergonómiával és praktikummal kényeztetik a horgászt, minden funkció kézre áll, maximális kényelemben tudunk pecázni. Kalauz Zoli (kajakpeca.hu) kiváló vendéglátó, jól ismeri a Balaton halait, szívesen látja a kalandor lelkű és vállalkozó szellemű horgászokat egy igazi élménypecára.
Ő Zoli. Horgászik, kajakozik és ilyen gyönyörű köveseket fog. Legyél Te is Zoli!
Mivel a pálca nem igazán jiges karakter, feltettem rá egy kis Spinmad Amazonkát (5g), amivel akár egy-egy kósza balint, akár a fenékközelben tartózkodó köveseket is be lehet csapni. A választás jónak bizonyult, mivel már az első bevontatásnál éles ütéssel jelentkezett az első köves. A sztorihoz hozzátartozik, hogy egy másik felszereléssel gumizva valahogy nem éreztem rá a ritmusra, és míg horgásztársaim, Zoli és Attila szinte termelték a halat, én csak bosszankodtam. Zoliék szívták is a vérem rendesen, olyan ívet kaptam, hogy legszívesebben beleborítottam volna őket a hűs habokba. Ahogy azonban vertikre váltottam, nálam is beindult a halgyár, egymás után szedtem vele az átlag 25-30 centis balatoni kősüllőket. A bot egy-egy bevágáskor, fárasztáskor szinte karikába hajlott. Érdekes módon, a lágyság ellenére szépen ültek a bevágások, annak ellenére, hogy a Spinmadek horgai nem különösebben minőségiek. A 20-30 dekás kősüllők nem ellenfelek még ennek a leheletfinom pálcának sem, néha azt éreztem, hogy már túlságosan is hajlik. Mit kezdene a bot egy jobb hallal?
Az én köveseimmel bezzeg nem lehet túlságosan dicsekedni.
Nos, bár minden teszt így zajlana! A parttól egy kilométerre a nyílt vízen sikerült egy szebbecske csukát akasztanom. Az akadás tökéletes volt, a szájzugban ült a horog. A hal, mintha csak a gondolataimban olvasott volna, őrült szaltókkal próbált megszabadulni a szúrós falattól. Ilyenkor kincset ér egy olyan horgásztárs, aki tud fotózni, Zoli mesterien kapta el a legjobb pillanatokat. A bot az összes akrobata-trükköt „kidolgozta”, egy pillanatra sem szűnt meg a kontakt a hallal. Máris kezdtem megbarátkozni a bottal, pedig még a java hátra volt!
Mekkora életérzés... Mellesleg megfigyelhető a bot akciója. Lágy, de azért nem nyélből hajlik...
Azt hiszem ez az év képe. Zoli fotós tehetsége elvitathatatlan, ahogy az is, hogy a bot egy pillanatra sem engedte el a kontaktot a hallal. Nagy előny ez...
A kajakpeca nemcsak a Balatonon élvezhető, hanem talán még ennél is praktikusabb kis folyókon, ahol a vízmélység miatt nagyobb csónakkal nem is lehet közlekedni. Következő utam a egy kis felvidéki folyóra vezetett, ahol Szabó Mr. Multisuli Zoltánnal üldöztük a domolykókat.
Egy a szebbecskék közül, de az öreg "mohos hátú" még várat magára.
A 40 centi körüli méret már csavarja a botot rendesen. Iszonyatosan vadak ezek a domik, megint csak jól jön a lágy karakter a fárasztásnál.
A domipeca akkor a leghatékonyabb, ha a vízbe lógó bokorágak alá, a kövek mögötti langókba tökéletes pontossággal tudjuk bedobni a csalit. A rafinált domolykók a takarásban várják, hogy szinte a szájukba ússzon a falat, nem sokat mozdulnak ki a csaliért. Minél pontosabb a dobás, annál több a kapás. Kis rutinnal már lehet tudni, hogy mely áramlások határán, mely mederakadályok mögött állnak halak, ezeket kell rendkívül pontosan meghorgászni. Se több, se kevesebb, csak a megfelelő helyre menjen a csali!
Spinning motyóval sosem voltam a pontos dobások mágusa, éppen ezért is ragadt a kezembe nagyon a multi: sokkal precízebben horgászom vele. Ennek ellenére mindig irigykedve néztem, hogy a japán pecakirályok pár centis pontossággal dobják meg az akadókat, természetesen azonnal ki is váltva a kapást. Nos fontos a tudás és a rutin, de a mindenek előtt megfelelő felszerelés kell hozzá.
Divatos karbon díszítőelem. Nincs sok csicsa a boton, szerencsére...
Ez a bot pedig pontosan erre alkalmas. A lágyság ennél a pecánál kimondottan előnynek bizonyult. A 3-4 grammos wobblereket elképesztő könnyedséggel lehetett eldobni. A bot a maga 80 grammos súlyával, illetve a hozzá illő, mintegy 140 grammos orsóval annyira könnyű, hogy csuklóból, egy igen gyors mozdulattal lehet vele dobni. A lágy blank parittyaként lövi ki a csalit, mindez együtt nagyon sokat segít a pontos célzásban. Bizisten esküszöm nektek, hogy az 5-10 centis dobáspontosság (10-12 méterről dobálva) egyáltalán nem túlzás. Engem is komolyan meglepett, magam sem gondoltam volna, hogy erre képes vagyok. Azt hiszem, megelőlegezhetem ennek a pálcának amit a címben írtam: az év meglepetése!
Limited, azaz korlátozott mennyiségben gyártva. Varázsszó?
Azért a bot előnyeit nemcsak kajakból, hanem más vízi alkalmatosságból (ladikból, belly boatból) is ki lehet használni. Ezen kívül kifejezetten előnyös lehet egy ilyen bot cserkeléshez, amikor bokrok közül, fák alól kell dobni és nincs mód nagy mozdulatokkal hadonászni. Ilyen helyzetben hatalmas előny a rugalmas blank, kis gyakorlással a leglehetetlenebb helyeket is meg lehet horgászni.
Hátulról is formás... ;)
Rendkívül tanulságos volt ez az élmény abban a kérdésben is, hogy mennyire van létjogosultsága az UL castingnak. Bevallom, korábban nem voltam ennek túl nagy támogatója, ez a bot azonban megmutatta, hogy szerencsés, ha az ember néha szélesíti a látómezejét. Egy erre alkalmas bottal és orsóval (és vékony zsinórral) bizony nem boszorkányság a 2-3 grammos csalik megfelelő helyre juttatása, más kérdés, hogy eddig nem volt a kezemben olyan bot, ami ennyire segítette volna ezt a fajta pecát. De hát mindannyian fejlődünk, és néha belátjuk, hogy tévedtünk. Ez most egy igen kellemes tévedés :)
