Süllős sorozat IV. rész. 

A téli peca talán a legnagyobb kedvencem. Minden évszaknak megvan a varázsa, de tél csendes, szinte intim hangulata nagyon közel áll a szívemhez. Hiába a hideg és a zordon körülmények, ilyenkor különös késztetést érzek, hogy kedvenc csíkos barátaim, a süllők nyomába eredjek és igyekezzek néhányat elcsípni közülük. Sajnos az őszi szezon nagy részében nem volt időm horgászni, így az ott kihagyott lehetőségeket most a tél folyamán igyekszem pótolni és ebben a sokak által kedvel téli gumihalas műfajban minél több felszerelést kipróbálni.

Itt az igazi gumihalas szezon. 

Az idei év első horgászatára január közepén került sor. A Tisza nyugodt, beállt vize zöldesen ballagott a mederben, a szürke felhők és a fák meztelen ágai fekete csontvázként nyújtogatták karjukat a ködben. Az előző napok szélvihara a horgászokat visszatartotta a víztől, talán már a sokat vallatott folyó lakói is megnyugodtak és gyanútlanabbul kóstolják meg a csalinkat. A nap nem tudta áttörni a felhőpaplant, így csak az egyre világosabb szürkeség utalt a napfelkeltére. Szeretem a borongós időt, általában felbátorítja a ragadozókat, így nagy reményekkel pakoltuk társammal a csónakba felszereléseinket.

A szürke 50 árnyalata

Az őszi tétlenség (illetve túlcsorduló munkaterhek) alatt százszor elterveztem, milyen botokat fogok kipróbálni. Régóta szemeztem az amerikai Lews márka legmagasabb kategóriájú botcsaládjával, a Custom pro sorozattal, amely árával még mindig csak egy erősebb középkategóriát jelent. Azóta persze kijött egy drágább széria (Pro-Ti), de a Custom Pro sorozat számomra továbbra is nagyon vonzó maradt, ugyanis a cég termékei között egy szokatlanul konzervatív, elegáns vonalat képvisel. 

A fagypont körüli hőmérséklet és a hóesés nászából születik a pillezajlás, a víztetőn leheletfinom fátyolként ellibbenő hókása-rétegek.

A Lews ugyanis nagyon keményen rákattant a fiatalos, szokatlan sőt extravagáns dizájnokra, amelyet az amerikai törzsközönség igencsak díjaz is. A Winn cég által szállított nyelek kilométerekről felismerhetővé teszik a botjaikat, annyira, hogy már a nevesebb kínai gyártók is – akik amúgy mutatnak hajlandóságot némi saját innovációra is – gátlástalanul másolják őket (ld. Kastking) A Winn eredetileg golfütőkhöz gyárt csúszásmentes nyeleket, ezek a horgászbotokon is pontosan ezzel a tulajdonságukkal nyernek létjogosultságot. A színek kérdése persze már ízlés dolga, az én gusztusom ehhez kissé konzervatív, de a piac nagyon kajálja… 

Tudom, tudom, milyen már, hogy nejlon van a nyélen? Nos amíg száraz körülmények közt pecáztam, rajtahagytam.

A Custom Pro sorozat éppen ezzel a konzervativizmusával lóg ki a cég termékei közül. Ugyan a külcsín sokkal hagyományosabb, azért a Lews tett bele egy igazi csavart: olyan nyelet rakott a botra, amilyen tudomásom szerint teljesen egyedi a horgásziparban. A ferdén elvágott parafa, parafaőrlemény és EVA nyél egészen rendkívüli, szerintem kifejezetten szép és tagadhatatlanul egyedi. Külön kiemelném, hogy az anyagok találkozása teljesen homogén, nincs nyoma ragasztásnak, résnek. Mintha teljesen egybe lenne öntve. Nyilván valami ilyesmi technikával is készülhetett (sose fogom megtudni), de az biztos, hogy nemcsak szép, de minőségi munka is. 

Nagyon szép ez a szürkés-gyöngyházas alapfestés.

Az orsótartó saját márkás műanyagöntvény, benne a cég logójával. A tenyér egy nagy, sima műanyag felületen fekszik, ami kissé domborított a kényelmes fogás érdekében. Az orsótartó felülről záródik nincs felette semmilyen funkciótlan nyélrész (foregrip), szerencsére. Van ellenben frankó kis horogakasztó, mégpedig egészen célszerű kialakításban: a nagyobb jigek is szépben be-és kiakaszthatók. 

Az orsótartó saját gyártmány.

A horogakasztó mindig megörvendeztet, pláne ha egy nagyobb jiget is alá lehet bújtatni. 

Persze a dizájnnál fontosabb, hogy mit tud maga a bot. Nos, a lakkozatlan, meztelen karbon test az elvárásoknak megfelelően elég ropogós, közvetlen ingereket ad. A blank egyrészes, így semmi sem tompítja a bejövő rezgéseket. Pláne, hogy azonnal szemet szúr a szokatlan gyűrűzés, egy ALPS SS316-os típusjelű, acélkeretes, cirkónia betétes gyűrűsor van felszerelve. Szokatlan elsősorban azért, mert a Fuji akár SIC, akár Alconite betétes gyűrűihez képest lényegesen vékonyabb a gyűrűbetét és a gyűrűkeret is. Valószínűleg, emiatt könnyebb is, így a rezgéseket kevésbé nyeli el. Feltehetően ez is közrejátszik abban, hogy a blank igen feszes, villámgyorsan csillapítja a rezgéseket. A keret helyenként még furcsán el is áll a betéttől, de ez nem minőségi hiba, hanem a vékony betétet így lehet kellő szilárdsággal „megkeretezni”.  

Látható, hogy szokatlanul vékony a gyűrűkeret és a gyűrűbetét is. Oda kell figyelni, hogy ne sérüljön, cserébe egy légies könnyedséget és gyors csillapítást kölcsönöz a bottestnek.

Véleményem szerint ez a könnyű gyűrűsor határozza meg legjobban a bot karakterét. A blank ugyanis (hálistennek) nincs agyatlanul túlfeszítve, vagyis nem túl merev, ugyanakkor a könnyű gyűrűsor miatt mégis igen gyorsan csillapít. Tehát ha megrázzuk, szinte azonnal alaphelyzetbe áll. Bevágásnál megvan a kellő átütő erő, ugyanakkor fárasztásnál meglepően felpuhul. Amikor a teszthorgászat első dobásában eltörölte egy szebbecske süllő a gumihalat, a bot az előzetes benyomáshoz képest igen kezesnek bizonyult. A bottest cseppet sem lágy, de mégis a lágyabb botokra jellemző görbülettel görbül. Kellemes meglepetés volt ez, a gyors csillapítás miatta zsinór meglazulása fel sem merülhet, teljesen biztonságos az akasztás és a fárasztás is. 

Erre a botra is felkerült egy jól hangzó reklámmatrica, természetesen a gyártó gondosan titkolja a valódi technológiát. 

Érdekes módon a fenti tulajdonság hordoz hátrányt is, a dobásnál a rendkívüli feszesség a horgász ellen dolgozik, így a bot kifejezetten igényli, hogy inkább a dobótartomány (3/4 uncia, azaz kb. 21 gramm) felső részébe tartozó csalikat szórjunk vele. Ennél egyébként lényegesen többet is bírna, szemrebbenés nélkül feltennék egy 15 centis gumit 20-as fejjel, meg se nyekkenne a bot a dupla súly alatt. A tesztpeca nagy részén nem mentem 7 grammos fej fölé, de jórészt 5 grammal és kifejezetten nagy gumikkal horgásztam. Az ily módon alapból is nehezebben dobható, nagy légellenállású csalik nehezen töltötték fel a botot energiával, én pedig feltűnően sokat bénáztam a dobásokkal a csónakban velem horgászó Roland kolléga legnagyobb mulatságára. Újra igazolódik tehát a már ismert tétel: a bot feszessége esetén kompromisszumot kell kötnünk a dobási tulajdonságok kárára.  

Tipikus süllőcsalik, a lassú víz miatt aránylag apró fejekkel szerelve

Egyébként a dobást szintén nem segítette az aránylag rövid nyél, cserébe nem akadt bele a dzsekim buggyos hasába. Az ilyen hosszúságú (210 cm) botok nyele 4-5 centivel hosszabb szokott lenni, emiatt a bot egy hangyányit fejnehéz. Szerencsére maga a blank könnyű így ez cseppet sem zavaró, funkcionálisan nem akadályoz semmi, mindössze a megszokott súlypont előtt van 1-2 centivel a billenési pont. A 300 grammos DMK orsó a puszta tömegénél fogva jól egyensúlyoz és szinte észrevétlenné teszi az előre bólintást. Engem nem is zavart, pusztán észleltem ezt a sajátosságot. 

Az év első süllője beeső gumira érkezett. 

Hála istennek, a teszt napján nem volt nagyon hideg, így kesztyű nélkül horgásztam. Így volt pont kényelmes vastagságú a nyél. Nincs túl nagy kezem, de amikor nagyobb halakra horgászom, akkor igénylem, hogy a bot megtöltse a kezem, ne lötyögjön benne még laza fogásnál sem. A robbanásszerű süllőkapás pillanatában egy tenyeret kitöltő nyélen azonnal szorul a marok és pendül a bevágás. A gyorsaság pedig halat terem… 

Íme, levettem a nejlont a nyélről.  

Az általam próbált modell neve „Magnum spinning”. A mi fogalmaink szerint ez a bot elég messze áll a „magnumságtól”, ugyanakkor mégis van benne egy robusztusság, egy kérlelhetetlen őserő. Ezért elsősorban a bot alsó része felel, ott már annyira felerősödik a blank, hogy komoly emelőerőt lehet vele kifejteni. A „papíron” 21 grammos dobósúly ellenére ez egy elég erős bot, szerintem az átlag süllőhorgászt ki is szolgálja a legtöbb helyzetben. Nem kimondottan nagysüllős bot, ám ha sikerül rendesen megakasztani egy nagy sárkányt akkor onnantól már nem lesz gond. A kérdés persze az akasztás pillanata, hogy vajon megvan-e a kellő átütő erő? Úgy érzem, hogy én ezzel a bottal már mernék rizikózni nagyhalas pályán is, persze csak ha nem kell 25-30 grammos, vagy még nagyobb fejeket használni. 

Ehhez a pecához ideálisnak bizonyult ez a pálca.

A Lews kínálatában elég sok a viszonylag lágyabb bot (nagyon örvendetesen), de ez a pálca kiemelkedik a feszességével. Süllőre hangolt érzékszerveimmel azonnal tudtam, hogy igen jót fogok vele pecázni. Így is lett, kifejezetten élveztem a vele való horgászatot. Stílusos, különleges, ám mégis hagyományosabb dizájnú, kifejezetten jól használható pálca, néhány meglepetéssel, sőt kifejezetten sajátos, önálló karakterrel. Bár nem olcsó (50e Ft), ára a minőségével arányban áll. Azoknak ajánlom, akiknek a funkcionalitás mellett számít az is, hogy a „munkaeszköz” szép is legyen, sőt akár egyedi is. Ez a bot nem fog szembejönni túl gyakran.