Nem vagyok egy rajongó típus semmiben. A rajongás homályosítja az éleslátást, én pedig szeretném ezt megőrizni, pláne e blog hasábjain. Azonban a Bone márka évekkel ezelőtt rajongóvá tett, ezt töredelmesen be kell vallanom. Sokat gondolkoztam rajta e cikk megírása előtt, hogy miért is van ez? Mit tud ez a márka, amit a többiek nem? Nos, a válasz nem is olyan egyszerű, hiszen ma már ilyen minőségű, felszereltségű botokat sok cég árul, voltaképpen nincs bennük semmi olyan, amit máshol ne lehetne megtalálni.
Egy Budapest környéki bányató festői kulisszái között teszteltem.
Mégis van a Bone botokban valami olyan ösztönös zsenialitás, amit nehezen tudok megfogalmazni. Kézbe véve mindegyik megszólít, azonnal egymásra találunk. Sok modelljük járt a kezemben és valahogy mindegyiknek volt egyénisége, karaktere, „arcéle”. A high end horgászfelszerelések az én szememben éppen ettől válnak high enddé. Manapság már nem kunszt összerakni egy jó termékvonalat, de hogy ennek szellemiséget és életérzést is adjunk, az már komoly feladat. Bone Lim, a Major Craft korábbi teszthorgásza és „agya” a saját márkájánál tényleg elkapta a „csít”, nem tud hibázni.
Ő Lim mester. És nem átallja koppintani a botrágást :) (Forrás: Bone Lim Facebook)
Egyébként ajánlom mindenki figyelmébe a délkelet-ázsiai horgászmárkák feltörekvő képviselőit, egyrészt ma már semmiben sem maradnak el a nagy japán nevektől, másrészt a mangrove dzsungelek kígyófejű halai jelentette kihíváson olyan horgászkultúra bontakozott ki, amely „ízében” és az azt övező életérzésben eltér az itthon közismert feketesügeres horgászkultúrától. Ajánlom az ínyencek figyelmébe például a "The Throne” és a Fishman márkákat, ezek teljesen új színfoltot jelentenek a prémium márkák piacán, remélem, hogy tudok majd tesztelni is belőlük… Ami eddig a kezemben volt, azok nagyonis érdekesek!
Csukás fegyverek bevetésen
Na de vissza a Bone-hoz! Eddig két modelljükről írtam cikket (itt és itt), az egyik a bestseller travel bot, a Voyage, a másik a sajnos azóta nem kapható Drago. Mindkét bot a maga nemében unikális, különösen a Drago az, ami nagyon a szívembe lopta magát hihetetlen sokoldalúságával és különlegesen harapós dizájnjával. Most azonban Papa Maci barátom jóvoltából a kezembe akadt a Black River sorozat egyik modellje, amihez még nem volt szerencsém. Ez a márka relatíve olcsóbb termékvonala, a korábban szemlézett modellek ennél drágábbak, a Drago több, mint kétszer annyiba kerül. A Black River a maga 220 dolláros árával a megfizethető luxust kínálja, olyan ez, mint mondjuk a Megabass Levante vagy Hyuga sorozata. Valamiből élni kell egy cégnek, ezekből a botokból tudnak eladni olyan volument, amiből telik a főnöknek űrtechnikás bassboatra…:)
Terítéken a "budget" Bone széria
A vicc az, hogy a bot semmiben sem mutat szerénységet, dizájnban, minőségben hozza ugyanazt, amit a felsőbb kategória. Hazudnék, ha el tudnám dönteni, miért olcsóbb ez, vagy miért drágább más modell. Ugyanannyi karbon csicsa és dizájnelem van rajta, a nyél a Bone védjegyének számító terepmintás EVA, tehát minden tekintetben megkapjuk a Bone életérzést a maga teljességében. A Bone nekem kicsit a Deps botok filozófiáját hordozza, visszafogott, de brutális teljesítményű botok igazi dzsungelharcra tervezve. Dizájnjuk is hasonló, a fekete-szürke színek remek ízléssel összerakott kombinációja, minimális csicsamicsával fűszerezve. Function is power, ahogy Okomura san, a Deps főnöke is mondja, ugyanez a filozófia szerintem itt is megállja a helyét.
A tudnivalók
A konkrét modellünk esetében talán csak annyiban látszik spórolás, hogy az orsótartó egy standard Fuji ACS, ezt a prémiumabb szegmensben általában lakkozott/festett verzióban szokták adni. A gyűrűk acélkeretesek, szemben a top kategóriában alkalmazott titánnal. A titán gyűrű sok esetben inkább csak kozmetika, csak akkor van szerepe, ha a botoknak kiemelkedő érzékenységet kell adni. Egy 180 centis, 5-35 grammos, medium fast botnak erre nem igazán van szüksége, ugyanis egy ilyen botot valószínűleg senki nem fog jigelésre használni. Vagyis a funkciót nem csapják agyon valami felesleges árfelhajtó, oda nem illő megoldással. Szerencsére!
Fuji acél-SIC gyűrűk. Korrekt, de semmi extra...
De mire is való ez a bot? Magyarországon aránylag kevés a kígyófejű hal, bár Pergi barátom nevelget párat akváriumban, természetes vízen nemigen fogunk velük összeakadni. Van azonban csukánk, ami népszerű és sokféle módszerrel fogható halfajunk. Többnyire húzott csalikat használunk a horgászatukhoz, úgymint kanál, swimbait, wobbler, spinnerbait, stb... Ilyen pecához – évek óta rojtosra beszélem a számat – nem való a kemény, gyors, feszes bot, sokkal célszerűbb egy erős, de jól hajló, rugalmas, jól dolgozó pálcát választani. Modellünk ehhez kiváló, ha nem tudnám, hogy Bone Lim ritkán csukázik, azt gondolnám, hogy a mester éppen erre tervezte. A bot kiválóan viselkedik jerkekkel, vertikális csalikkal is, gyakorlatilag csak a klasszik bottom jigging pecához nem célszerű, bár némi kompromisszummal ezt is megoldja. Lényegében az összes csukás műfajban a bot kiválóan teljesít.
Taskovics Balázs jerkjeivel (Fotó: TB)
Egyedül a hossza az, ami véleményes: partról a 180 centit rövidellem, csónakból azonban bőven elég. Pláne, ha jerkelünk vele, ami a lefelé irányuló spiccel, a bokánk irányába „csapdosott” botvéggel történik. Hosszú bottal ez a technika kivitelezhetetlen, vagy legalábbis erősen kompromisszumos, ezzel a bottal azonban nagyonis komfortos. Csukázásnál ez a hossz inkább előny, mint hátrány. Sokat horgásztam az elmúlt években csukára nagy csalival, hosszú, akár 270 centis casting botokkal, de hozzám sokkal közelebb áll egy ilyen kezes, könnyű, ám mégis kompromisszummentes pálca, mint a nehézfegyverzet.
Tagadhatatlanul szép bot, szépen fotózva, Taskovics mester csalijával. (Fotó: TB)
Az itthon használatos csaliknál nem érzem megalkuvónak ezt a botot semmiben. A 35 grammos dobósúly lehetne akár több is, egy 50 grammos Pig Shadet vidáman elkezelget, ahogy egy nagy levelű, nagy ellenállású spinnerbaitet is. Mi kell még? Talán csak a távdobásoknál vérzik el kicsit a bot, de lássuk be, a csukapeca nem erről szól, úgyis többnyire partot, vagy parti töréseket, na meg akadókat, bedőlt fákat horgászunk. Azt a 30-35 métert vidáman, erőfeszítés nélkül megdobja, ami ehhez a pecához kell. Annál is inkább, minthogy a bot karaktere igen kellemesen „mély” azaz egy erős alsó részhez rugalmas közép és spiccrész tartozik. A hajlásgörbe a fárasztáshoz és a dobáshoz egyaránt optimális, nagyon jól eltalálták.
Nem kíméltük a botot! Nagy csali nagy hal! Ha szerencsénk van....:)
A bot hazájában hatalmas divat a felszíni peca, ez idehaza is nagy népszerűségnek örvend. Bár nem mondom, hogy csukára ez a legeredményesebb módszer, de időnként igen szórakoztató horgászatra nyílik mód így. Aki rajong a felszíni, wtd-s, békás, kacsás, denevéres (haha) csukázásért, az ebben a botban igen komoly fegyvertársat találhat. Én sajnos nem fogtam így vele halat, ám kipróbáltam ilyen csalival és már a vezetés is álom vele. Pont annyira lágy, hogy szépen vezesse a csalit, ha kicsit kiesem a ritmusból, akkor is nagyon harmonikusan követi le a ritmusváltást. Prohászka Ákos barátommal örök vitánk, hogy a felszínizés kemény botot igényel-e, én azon a véleményen vagyok, hogy ennek a műfajnak is jót tesz a bot rugalmassága, míg ő a szigorúbb botokra esküszik. Az én vezetési stílusomnak a lágyabb botok fekszenek, mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy ő maga melyik iskolát követi….
Nagyhalas pecákra a legbiztosabb fogást talán ez az orsótartó adja. Light pecákon nem szeretem, itt viszont igen masszív fogást ad.
A botra a nagyágyú Shimano Tranx-ot tettem, ez azért egy kicsit sok neki, egy 201-es méret bőven elég. Őszintén szólva ezen az orsón volt a csukázás követelményeivel összhangban lévő, 20-as fonott zsinór, így kissé a lustaság bűnébe estem. Úgy gondolom, hogy ezen a masszív, robusztus, férfias botnak egy kisebb hengermulti sem állna rosszul, bőven elbír akár egy 5000-es kaliberű Abut is, de egy kisebb méretű Calcutta vagy Ryoga ezzel a bottal sírnivalóan álomkombó lenne…. Nekem csak egy 101-es Calcuttám van, de az kicsit már elvész rajta, „kéri” a bot a masszívabb méretet.
Azért ez a botnak kissé sok, pláne ezzel a brutális Gomexus Power handle-lel.
Az enyémnél sokkal gazdagabb tapasztalatot szerzett a bottal Taskovits Balázs cimborám is, akit amúgy az őrültnél őrültebb, formabontóbbnál formabontóbb egyedi csalijairól is ismerheti a horgászközönség. Ki is kérdeztem Balázst, a válaszát pedig egy az egyben idézem: „Egyébként maga a bot parádés hazai pályákon történő jerkes pecához. Első kézbevétel után, már sejtettem, hogy ez jó társam lesz a hazai csatornai csukás jerkes pecákra, feszes (nem olyan Andrisos süllősen ropogós :)), de a nagy dupla talpas gyűrűk ellenére is, kellően gyors maradt. A bot igazán 20 és 40 gramm között érzi magát elemében, igaz dobtam vele 60 grammos jerket is, problémát az sem jelentett, viszont itt már érezhetően elkezdett "nyúlni" a blank és nem lőtte a csalit.... De nem is ez a lényeg, hanem a blank érzékenysége.... Hihetetlenül informatív, a csali mozgásának érzékelésétől, a különböző csalira felakadó szöszmösz (hínár, fa levél, anyám tyúkja etc, ami rögtön meg is bénítja a csalit), kapás érzékeléséig bezárólag, itt külön megjegyezném, amikor a megállított jerkre hátulról szalad rá a csuka tátott szájjal, az egyik legnehezebben észrevehető kapás fajta... ezt is jól lehetett érezni. Átütő erő, funkcionalitâs, parádés, zseniális. Legjobb jerkes botom ami eddig volt.”
Taskovics "Csalifenegyerek" Balázs és áldozata
A bot legnagyobb hibája, hogy idehaza nincs rendes disztribúciója, korábban a Fahal gondozta a márkát, de végül eldobták. A szálat a horgász közvéleményben Papa Maci néven ismert szlovák srác, Alex vette fel, aki rendelésre bármit be tud szerezni. Sajnos így nem nagyon lehet egy döntés előtt megnézni a pálcákat, de merem azt állítani, hogy akinek van némi rutinja a távol-keleti botok jelzéseiben, stílusában, filozófiájában, az elég jól be tudja lőni, hogy mit is vesz. Fontos, hogy a Bone botokra írt adatok általában valósak, talán kicsit erősebbek a feltüntetett adatoknál, de nem olyan nagy az eltérés, mint pl. a Depsnél. Nem orosz rulett egy ilyen botot látatlanban megrendelni, megbízhatóak az adatok. Lényegében bárkinek merem ajánlani a Bone márka botjait, mert az egyértelmű felső kategória ellenére sem irreálisan drágák, funkcionálisan kifogástalanok és tényleg bennük van az a faktor, ami miatt egy tárgyat hosszú távon is lehet szeretni.
