Jellemző a horgászcikkek piacára, hogy bizonyos felszerelésekkel kapcsolatban nagyon erős hiedelmek épülnek fel. Amikor sok évvel ezelőtt elkezdett beszivárogni a multi kis hazánkba, az akkori guruk nem győzték hangsúlyozni, hogy gyengébb minőségű orsókkal kínszenvedés tanulni, csak elmegy az ember kedve ettől a műfajtól. Azóta viszont sok víz lefolyt a Dunán, Tiszán és egyéb folyókon, a horgászcikk-ipar hatalmasat fejlődött, a technológiák finomodtak, a belépő szintű minőségi osztályokban is megjelentek olyan minőségű felszerelések, amelyek már kezdő szinten is megadják a könnyű tanulás és később a felszabadult peca élményét.
Csinos páros, ezt leszögezhetjük!
Éppen ezért vettem górcső alá az egyik legpatinásabb márka, az ABU GARCIA egyik olcsó kombóját. Jó pár éve az Abu Black Max orsója maga volt az elrettentő példa, ha gyenge minőségű felszerelést kellett említeni. Bevallom, én a korábbi szériák modelljeit nem próbáltam (csak a Revo S-től felfelé), így az összehasonlítási alapom ugyan gyengécske, de legalább sem pozitív, sem negatív elfogultsággal nem lehet megvádolni. Kezembe kaparintottam tehát az Abu cég alsó árszegmensének legmagasabbra pozícionált darabját, a Pro Max kombót. Csak hogy az elején tisztában legyünk a lényeggel: a teljes (!) kombó 36 ezer forint körüli áron kapható, ami egy kezdő multis számára bizony nem elhanyagolható körülmény.
Ebből a szögből is jól mutat. A nyélről nem vettem le a gyári fóliát az állagmegóvás érdekében.
A bot 15-45 grammos dobósúlyú, ami teljesen reális adat. Tesztgörbéje aránylag parabolás, a régisulis jelölés szerit B és C közé tenném. Emiatt nagyon jó vele dobni, a nagyobb jerk csalikat lövi, mint az álom, kisebb csalikhoz nem ezt a botot kell választani. A nagyobb dobósúly miatt azonban már kellő erő is van a blankban, 5 kilós hínárkazlakat termeltem ki vele a tesztek során gond nélkül. A 24 tonnás blank teszi a dolgát. Nem várhatunk tőle a magas modulusú blankokhoz hasonló érzékenységet, de mivel ezzel a bottal ritkán fogunk pl. finoman jigelni, ez nem jelent különösebb hátrányt. A bot teljesen korrekt építés, különösebb látványelem nélkül. Mániám, hogy megnézem a gyűrűkötések precízségét, ezen a boton azonban gondosan lelakkozták őket szorgos sárga kezecskék, így nem lehet megállapítani, milyen munkát végeztek. A blankon az aktuális divatnak megfelelően nincs lakkozás, ami jelentősen könnyíti a botot, javítja érzékenységét, ugyanakkor sérülékenyebbé is teszi. Ennél a dobósúlynál azonban van akkor a falvastagság, hogy ez legfeljebb esztétikai szempontból jelenthet gondot. Horogakasztó van, bár kicsit fura a koncepciója. De akkor is jár a piros pont!
Jó nagy "ravasz". Én ezt kevésbé csípem, viszont tény, hogy vizes kéznél is olyan biztos fogást ad, amilyen csak elképzelhető. A szabadon hagyott blankrész hasznos a kapásérzékelés szempontjából.
Szerintem egész szép ez a felirat. A horogakasztóért jár a vállon veregetés, bár kissé fura elgondolás...
24 tonnás karbon, alacsony modulusú, erős anyag.
Stucnis illesztés és erősített csatlakozás.
A lakkozás szép, bár helyenként kissé buborékos, de ezt maximum az olyan javíthatatlan kötözködők szúrják ki, mint én.
És végül az elmaradhatatlan popsifotó :D
Az orsó 8 csapágyat tartalmaz, ami a mai világban egyre kevésbé iránymutató, gondoljunk a kisebb underground sztárságot elérő kínai Shishamo (sic!) orsóra, amely 40 dolláros ára (!) mellé 17+1 csapágyat (!!!) tartalmaz. Off: sírva könyörgök egy robbantott ábráért, mert nagyon érdekel, hogy ezt hogy sikerült összehozni. Zárójel zárva. Az orsó mágnesfékes, a gyártó MagTrax-nak nevezi ezt a fékrendszert, amit az olcsóbb kategóriában alkalmaz (Black, Silver és Pro Max). Én, mint megrögzött röpfékes, gond nélkül dobáltam vele, 4-5-ös állásban már a jobban lassuló csalikat is szépen kezelte. A mágnesfék és a röpsúlyos fék rajongói között emésztő hitvita zajlik a mai napig, én ezt nem érzem igazán jelentős kérdésnek, ugyanis minimális gyakorlással át lehet szokni egyikről a másikra, illetve nincs is akkor különbség, mint amit sokan belelátnak. Nem hülyék a mérnökök, ezek azért kikísérletezett, kipróbált konstrukciók.
Ha épp nem jön hal, ilyenekkel szórakoztatom magam :)
Csukaszezon lévén mit is lehetne kezdeni egy 15-45 grammos bottal? Csukázzunk! Mi sem egyszerűbb ennél, az ember leszalad egy tóra, kipattint pár krokit, aztán pózol a képeken. Aha! Mostanában eléggé rám jár a rúd, vagy a körülmények húzzák át a számításaim, vagy gyönyörűeket betlizek, vagy csak kis halakat fogok, igazán látványos fogásokkal ez az ősz eddig nem kényeztetett el. Gyönyörű természetfotókat készítek, de ilyenekkel bajosan lehet bemutatni egy felszerelést :) Hajjaj, nehéz a tesztpecások élete! ;)
A természet szeretete fűz össze mindannyiunkat!
Ilyen látvány mellett a haltalanság sem olyan fájdalmas.
A nyugalom a horgászat esszenciája!
Azért jó a betli, mert a horgászt gondolkodásra, kombinálásra sarkallja. Többnyire spinnerbaitekkel kezdem a dobálást, mert ideális keresőcsali, viszonylag gyorsan körbepásztázom vele a terepet. Fogós és nehezen szedi össze a hínárt, leveleket. Ha erre nincs kapás, gumira, wobblerre váltok, variálom a mélységet, sebességet, vezetési stílust. Valami vagy beadja a csukát, vagy nem.
A bot görbületét ez a fotó nem igazán érzékelteti. De elárulom, épp fárasztok :D
Végül – meglepetésemre – túlsúlyozott gumihal agresszív ráncigálása hozta meg a sikert, ami a botot kiválóan próbára tette. A 15 grammos fejre egy 13 centis gumihal került, amelyet lényegében jerkelő mozdulatokkal kellett ahhoz vezetni, hogy kapásra ingerelje a ragadozókat. A bot akciója parabolához közelít, ugyanakkor kellő gerinc van benne, ehhez a pecához nagyonis optimális volt. Kemény bottal rángatva sokkal kellemetleneb lett volna, ráadásul a kapások általában a belerántási szakaszban érkeztek, amikor egy merev botról leverte volna magát a hal, ha egyáltalán megakad. A vízen ahol horgásztam, szinte semmilyen horgászati tevékenység nem folyik, ezért a halak rendkívül agresszíven kapnak és védekeznek, nem úgy mint a bérhorgász-tavak agyonszurkált szerencsétlen páriái. Bár a fogott halak nem voltak kapitálisak, viszont megmutatták, hogy egy aránylag nagyobb dobósúlyú botban is volt annyi lágyság, hogy a kisebb halaknál is magabiztos fárasztást tesz lehetővé.
Ez a hal már megdolgoztatta a botot, még ha nem is túlságosan.
Próbáltam a bottal 15 grammnál kisebb csalikat is dobálni, megoldható, de érezhetően nem igazán fekszik neki, általános felhasználásra ennél eggyel kisebb dobósúlyú modell jobb választás. Minden cikkben muszáj valamit kritizálnom is, az orsó – bár nem bontottam meg – valószínűleg porszáraz belül, érezhető volt némi kenőanyag-hiány a tekerésnél. Az új tulajdonosnak azonnal ajánlanék egy kiadósabb zsírozást, abból baj nem lehet.
Ez a gumi kellett neki, vízközt rángatva.
Úgy gondolom, hogy egyre jobban el kell engedni azt a gondolatot, hogy az olcsó árszegmensben nem lehet jó felszerelést venni. Dehogynem lehet! Értelemszerűen nem kell tőle prémium külcsínt várni, hiába keresünk titán gyűrűsort a boton, vagy csapágy-hegyeket a hajtókar-gombban. Nyilván a botok blankjai sem hozzák a csúcskategória érzékenységét. Élvezeti értékben jelentős a különbség, de HASZNÁLATI értékben sokkal csekélyebb. Ez a kombó kiválóan használható, pontosan tudja azt, amit tudnia kell.
Egy ifjonc angolnára.
Bár nem mértem le az orsóval a dobásokat (utólag is bocs a száraz adatok rajongóitól), de többféle csalival is aggály nélkül dobáltam az elvárható 30-40 méteres távot. Az orsóra 17-es körüli kínai, 4 szálas JOF zsinórt tekertem, aminek a szálai viszonylag puhák, de a szövése egy kicsit durva és bevonat sincs rajta. Felületkezelt zsinórral valószínűleg javulna a dobástáv, de a korábbi dobástesztes írásokban már kifejtettem, ez ezer dolog függvénye.
A háttérben a világ egyik legjobb multiorsója. Ránézésre alig van különbség ;)
A tesztelés során, az elemző odafigyelésből hamar átváltottam örömpeca üzemmódba és éppen ez az ami sokmindent elmond erről a párosról. Hiába fordult meg az évek során a kezemben a prémium kategóriából is rengeteg cucc, ezzel a kombóval is nagyon élveztem a pecát. Olcsó hús, de cseppet sem híg a leve. Teljesen korrekt minőség, korrekt használhatóság. Az élményfaktorért lehet 100 ezreket fizetni, de aki egy jól használható, kellemes, szerethető kombót akar olcsón, az bátran bevállalhatja. És ne feledjük, az Abu Garcia az egyik top gyártó, így ez esetben az árban benne van egy patinás, jól csengő név is. Van még kérdés? ;)
***
UPDATE!!! Na, itt a csattanós válasz! Lehet hogy én betlizek, de másnak kedvez a szerencse. Tóth Gergely kolléga a cikk megjelenése előtt posztolt képeket erről a gyönyörű csukáról, amit a Pro Max orsóval fogott. Köszönet a képekért és gratulálok a fogáshoz!!!
