Új színfolt a honi horgászkínálat horizontján a dán Westin márka, amely Észak- és Nyugat-Európában már méltán szerzett magának komoly hírnevet és elismerést. Mind a botok, mind a csalik terén hatalmas arzenállal rendelkezik, minden horgász megtalálja a maga kívánalmainak megfelelő modellt. Ekkora termékarzenálban eligazodni nem könnyű, ezért különösen értékelem a botok palettájánál a jelzések áttekinthetőségét. A cég a minőségi kategóriákat W3, W4, W6 és W8 jelzésekkel jelöli, melyek közül a belépő szintet a W3, míg a csúcskategóriát a W8 képviseli. Utóbbiak már a japán prémiumkategória árait közelítik, a minőségük nemkülönben, de erről majd máskor mesélek…

Vár a Balaton, remélhetőleg az ívó küszökből csemegéző ragadozók is!

A W3 Jerkbait modell már megfordult a kezemben és a blog hasábjain is: igen kedvező benyomást szereztem róla, pár részletmegoldást leszámítva egyáltalán nem keltette belépő szintű bot benyomását és a funkcionalitást is szembeötlően eltalálták a tervezők. Ilyen kezdés után rendkívül kíváncsian vártam, hogy mit produkál az eggyel magasabb minőségi osztály, amelyből a W4 Lightsticket ragadtam magamhoz.

Az eredményes horgászat egyik fontos összetevője, hogy ne legyen üres a gyomor. A szántódi rév uszkve másfél kilós hamburgere e célra "tűrhető" megoldás...

A bot első pillanatban „megvett” azzal, hogy egy rendkívül igényes félkemény tokban érkezik. Igen nagyra értékelem a gyártó ezen gesztusát, ugyanis így adott a biztonságos szállítás. Ilyen igényes megoldásra szinte nem is tudok példát mondani a horgászcikk-iparban. (Láttunk már példát prémium gyártóra, amelyik nejlonzsákban adja a botjait. Pfff.) A tokon belül is feltűnően gondos koncepciót látunk, a bottest egy teljes hosszában védelmet biztosító bevarrt vászonzsákba csúsztatható, a nyélrész pedig egy tépőzárral lezárható, szintén bevarrt kisebb zsebbe. Kizárt a kicsúszás és az összeverődés kockázata. Sokat sejtető igényesség ez, lássuk, mit rejt a tok! 

Ezt nevezem igényességnek! Az ilyen kemény tokokat kötelezővé tenném! 

A bottestet a nyélbe illesztvén szembeötlő, hogy dizájban is nagy az ugrás a W3 sorozathoz képest. A W3 inkább modern(kedő) próbál lenni, addig a W4 inkább retrós hatást kelt. A bottest végig barna festést kapott, az első két gyűrűig fényes, márványos díszítéssel, a blank többi része matt sötétbarnát. A márványos rész napsütésben nagyon szép, vöröses becsillanásokat mutat, fotón megragadni lehetetlen, látni kell. Nagyon visszafogott, ám mégis látványos dizájn, számomra kifejezetten elegáns hatást kelt.

Az alkonyi napsugarak simogatásától csodaszép meleg barna színben tündököl a bottest.

Az elegancia a nyélnél is adott: a teli parafa nyéllel egyértelműen „rangot” akartak adni a botnak, kifejezetten jól néz ki a nagy felületű, kifejezetten minőségi, homogén anyagú, kevés töltőanyaggal kitöltött parafa. Sokkal szebb, mint amit az átlagos parafanyelű botokon megszokhattunk. Mind az eleje, mind a vége kissé kiszélesedik, ami első blikkre is felismerhetővé, önálló karakterűvé teszi a botot. A látványfelelősök jól vizsgáztak, azonban sajnos az ergonómia itt kapott egy kis sebet. A nyél egy bizonyos – az orsó lábát a középső és a gyűrűsujj közé véve – kéztartásnál nem kényelmes, pont a tenyér párnás részébe vág. Szerencsére, ha egy ujjnyival előbbre fogunk – ahogy egyébként sokan horgásznak is – ez a probléma nem jelentkezik, a bot immáron igen kellemes fogásúvá válik. Érdekes módon a W3 széria botjainál pont fordított a koncepció: a tenyérben fekvő rész szépen lekerekített, ezáltal minden orsótartás mellett kényelmes.

Kifejezetten igényes, minőségi parafa. Rangot ad!

Ennél az orsótartásnál nekem kényelmetlen volt a nyél felső része

Ha egy ujjal előbbre fogom, úgy már kényelmes. Hozzáteszem, az egyensúly is így volt jó.

Viszont egy pirospontot megadok a Fuji SKSS orsótartó miatt ami a TWS mellett a másik kedvencem, rendkívül kényelmes és pofonegyszerű. A gyűrűk Seaguide márkájúak, leginkább a hagyományos acélkeretes Fuji Alconite sorhoz hasonlítanak, ami dizájban kicsit ugyan oldschool, de a minőség megkérdőjelezhetetlen. A blank bedugására szolgáló rész a nyélen egy masszív fémgyűrűvel van körbevéve, ami erősíti a csatlakozást. Érdekes módon ez a fém elem kicsit modernebb hatást kelt, de összességében nem stílusidegen. A botra általánosságban jellemző ez a visszafogott, elegáns dizájn, feltűnő, ám mégsem tolakodó megjelenés, a szokatlan színválasztás és a teli parafa nyél összességében egy konzervatív, ám kifinomult látványt kölcsönöz a pálcának. Nekem egy picit a régi idők kézműves tonkinnád botjainak hangulatát idézi, még ha elég távoli is ez a hasonlóság…

Fuji SKSS orsótartó 

A konzervatív dizájntól kissé elütő, modern elem ez a fém lezárás.

A boton több olyan apró figyelmesség is van, amely emeli a használati értékét. A céglogós végdugó egy gumigyűrűvel van lezárva, így letámasztás esetén nem csúszik el a bot és nem (annyira) karcolódik a végdugó. Nekem, mániákusnak ez pl. fontos szempont! Került a botra horogakasztó, amely az európai piacon alapkövetelmény, a japánok azonban mindig lespórolják. Apró, ám fontos figyelmességek ezek.

A horogakasztó alatt nincs lakkozás, így nem tud összekarcolódni.

A Toray karbonból préselt bot 3-10 grammos dobósúlyával egy könnyed mindenesnek mondható, már jól boldogul a kis csalikkal, de még elbánik a nagyobb wobblerekkel is. A dobósúly helytálló, 3 gramm alatt már nem elég érzékeny, 10 gramm felett pedig már betaknyosul. Na végre egy olyan bot, ahol sikerült adekvát infót ráírni. A gyári infó szerint van a blankon mindenféle keresztszál erősítés, ám ezt gondosan takarja a festés, így marad a hit, hogy tényleg így van….Érdekes módon a gyártó nem adja meg a bot akcióját, ami furcsa számomra, hiszen talán ez az egyik legelső szempont, amely szerint botot választunk. (Na, erre jó a Tesztpeca blog �) A bottest egyenletesen parabolás ívben hajlik, így mediumnak, vagy medium fastnak, a régisulis nevezéktan szerint B-C akciósnak mondanám. Az egyrészes blank természetesen hibátlan ívben hajlik, nem töri meg sehol a toldás merevsége.

Szépen sikerült ez a botocska, könnyű volt megszeretni. 

A parabolás bottest a kézbevétel pillanatában wobblerezésre csábírott! Először a tavaszi Duna jászait kergettem ezzel a pálcával, de akkor éppen nem sikerült halat fognom, amikor ezt a botot vittem magammal. Azonban volt alkalmam megtapasztalni, hogy az aprócska jászos wobbik dobása és vezetése hibátlanul kivitelezhető vele: az akár 2-3 grammos, rosszul repülő halutánzatokat is erőlködés nélkül katapultálta a kívánt távolságra. Ennél a pecánál én szinte kizárólag egy kézzel dobok, melyhez a hossza (195 cm) optimális, súlyelosztása egy 2000-es orsóval megfelelő.

Ehhez a mini wobblerhez már kicsit sok a bot, nagyobb csalikkal viszont hibátlanul dogozik. (A kép illusztráció, a halat nem ezzel a bottal fogtam)

Ahogy megjött a május és elkezdett ívni a Balatonon a küsz, rögtön fény gyúlt az agyamban. Itt az alkalom, hogy olyan feladatot bízzak a botra, amelyre optimális: wobblerezés kis és közepes műhalakkal. A gondolatot tett követte és az este már a Balcsi partján borította rám puha paplanát.

Hashtag nofilter! A Balaton hangulata varázslatos!

A botra az elmaradhatatlan 2000-es Tsurinoya Jaguaromat tettem, ami a változatosság kedvéért ezzel a bottal is tök jól néz ki. A 0,08-as Dragon NanoCore zsinórra karabiner, abba pedig egy 9 centiméteres minnow került. Ez az egyik legeredményesebb wobblerem, tökéletes jerkbait, hibátlan kiegyensúlyozással, rendkívül fogós akcióval, bár sajnos igen gyenge horgokkal. Tudtam, hogy ez biztosan tetszeni fog a süldő süllőknek.

Aprajafalva

A parti küszíváson ritka vendég a darabosabb hal, ugyanakkor az átlagosan 35-45 centis süllőcskék nagy számban képviseltetik magukat és igen aktívan, mondhatni mámorosan táplálkoznak. Egy szélcsendes tavaszi éjszakán másodpercenként cuppan egy süllőrablás, olyan mennyiségű halat sejtetve a pályán, ami a legtöbb vízen szinte elképzelhetetlen. A süllők között balinok portyáznak, szerencsére közülük a termetesebbek is kijönnek a part mellé. Ilyen pályákon gyakorlatilag biztosra vehető a halfogás, a süllők óvatlanok és mohók. Persze a zsákmányért itt is meg kell küzdeni, illetve a körülmények sem mindig ilyen ideálisak. Ennek a pecának Horváth "Sztívolzon" Feri a nagy krónikása, én csak kibickedek...:)

Ezzel a csalimérettel tökéletesen dolgozik a bot.

Kapocsba akasztottam tehát a nyerő wobblert, ami hamarosan meg is hozta az első halat. Nem is kellett csalit csereberéltem, egymás után hozta a jól bevált csali a süllőket. A bot jól dolgozott, mind a folyamatos húzásnál, mind az erőteljesebb jerkelésnél állta a sarat. Felszíni csalit is tettem fel, remélvén, hogy egy balin leveri, de az őnök valahol máshol kóboroltak, „csak” süllőt sikerült fogni. A bot a kutyasétáltatás (Walk the dog) funkciójához is remek, az aránylag lágy karakterrel kényelmesen lehet vezetni a felszíni csalikat. Az akasztás hatékonysága tökéletes volt, szinte minden kapást megfogtam, fárasztás alatt pedig egyetlen halam sem ment el.

Nem kapitális példányok, de ha sok jön, igen élvezetes peca!

Már egy ideje kardoskodom amellett, hogy bátran nyúljunk a lágyabb, parabolásabb botokhoz. A magyar horgásztársadalom teljesen indokolatlanul van ráfeszülve a gyors, feszes, spiccakciós botokra. Úgy gondolom, hogy ezeknek leginkább a folyóvízi nagycsalis, célzottan nagyhalas süllőzésnél van igazi létjogosultsága, minden más módszerre és halfajra jobbnak tartom a parabolásabb botokat. Az igaz, hogy meg kell tanulni velük a megfelelő (kicsit nagyobb ívű, behúzás-szerű) bevágást, de a megakasztott hal védekezését már sokkal jobban tompítja, kevésbé veri le magát a zsákmány, pláne a fonott zsinórról. A csalik, elsősorban a wobblerek dobásánál, vezetésénél is számos előnyük van, a csali erőlködés nélkül dobható és bevontatásnál nem rázza a kart/vállat, a puhább blank pedig nem tompítja a csali mozgását. Ne féljünk tehát a parabolás akciójú, lassabb botoktól!

A kép mutatja, hogy halfogás közben sem lehetetlen aludni :D

Ez a bot egy optimális kis wobbleres pálca, amely kisebb süllőkre sükerekre, feketesügérre, vagy akár nagyobb balinokra is megfelelő. Gumizni vannak ennél megfelelőbb célszerszámok, de persze azt is megoldja, mindenes botként is használható. El tudom még képzelni apró spinnerbeitekkel, vagy kanalakkal is, bár csukázni ez a modell kevés (viszont van nagyobb dobósúlyú modell is). Azoknak azonban jó szívvel ajánlom, akik hangsúlyosan inkább wobblereznek, vagy kifejezetten egy könnyű wobbleres pálcát keresnek. Ebben a botban ők fogják igazán örömüket lelni.

A kelő nap búcsúztatja a reggelig kitartó süllőhorgászokat.