Még a budapesti EFTTEX-en figyeltem fel a Konger márkára, amelynek standján egy kedves fiatalember széles mosollyal invitált be és nyomta azonnal a kezembe a Streeto széria világrekorder, mindössze 56 grammos UL botját. Azonnal tudtam, hogy egy ilyet szereznem kell és le kell tesztelnem. Nem sokkal később egy Facebook hirdetésben megláttam egy Konger pálcát, aminek úgy megörültem, hogy nem is igazán néztem meg a típusát és gyorsan megvettem. Az átvételnél derült ki, hogy ezt bizony benéztem, nem a világrekorder modellt vettem meg, hanem a sorozat egy másik darabját. Az első csalódottságomat azonban hamar elfújta a szél, mert a bot kézbe véve azonnal „megszólított” és rögtön tudtam, hogy jó barátok leszünk.
Egy igazi nyári naplemente, élményekkel telve...
Az ugyanis az első száraz rázogatáskor érződött, hogy ez a bot egy hihetetlenül jól eltalált mikrojiges pálca, ami nagyonis kimeríti az átlag magyar horgász elvárását, hogy legyen gyors és feszes. Én magam nagy barátja vagyok a lágyabb botoknak, de jigelni én is azt szeretem, ha a bot feszes és extrém-spiccakciós. Nos, a Konger az extra-ultralight (XUL) szegmensben tudott egy olyan botot összerakni, aminek a spicce ugyan borzasztó finom, de az alsóbb bottestben már van annyi erő, hogy jó halakkal is meg tudjon küzdeni. Most aztán szépen lelőttem a slusszpoént: ennek a botnak a kategóriájában kimagaslóan jó az akciója, ez a legfontosabb vonzereje. 0,5-5 grammjával igazi UL kategória (a 10g NEM UL, mint az sokan gondolják…), 183 centis hossza pedig arany középút: sem nem rövid, sem nem hosszú. (A hosszú, 220 centi feletti UL bot amúgy igazi unikum, szerintem egy külön világ, rendkívül különleges felhasználási területekkel, de nagyon kevés gyártó meri bevállalni. Sajnos…)
Egy képen minden, ami a nyári jigezésben jó. Szerencsére Zoli barátom maszkban van :D
Nem vagyok ugyan nagy UL mágus, de egy jó sügerezés, kövesezés UL bottal élvezhető igazán. Egy köveses pályán azonban számítani kell beugró süllőre, akár harcsára is, sügeres részeken pedig egy-egy csuka, esetleg hínárlakó balin okozhat kellemes meglepetést, vagy a nem megfelelő felszerelés miatt bosszúságot. Egyáltalán nem baj tehát, ha egy bot képes egy jobb halat is kezelni, de közben megőrzi finomságát, légiességét.
Első téli ismerkedésem a bottal
Hiszen az UL peca vonzereje annak eredményessége mellett a könnyed, légies módszer, a kisebb testű halakkal vívott csaták intenzitása. Szögezzük le azonban: tévedés, hogy az UL módszer a méretkorlátozással védett halfajok méreten aluli egyedeinek célzott szurkálására való. Tudom, milyen csábító egy kezdő pergetőnek a 20 centis balinokat, süllőket abajgatni, de a felnövekvő halállomány védelmében ez nemcsak etikátlan, de a törvény is tiltja. Hiába divatos és nagyon eredményes módszer az UL, mégsem kezdőknek, pláne nem gyerekeknek való! Egy minőségi felszereléssel is könnyű hibázni, a vékony zsinórok könnyen szakadnak, a vékony bot könnyen törik. Ha nem is profi, de azért gyakorlott pergetőknek azonban remek élményeket tud adni és ismerek egy-két olyan UL specialistát, aki elképesztő fogásokat tud felmutatni ezzel a módszerrel.
A legjobb dizájn a csíkos! :)
A „meglátni és megszeretni” érzést az is fűtötte, hogy a bot kiemelkedően szép. Nagyon visszafogott, elegáns dizájn. Minimális a karbon csicsamicsa, ami van, az is csak egy sűrű szövésű, nem hivalkodó díszítő réteg egyes helyeken. A bot ékszere az orsótartó, ami a Fuji SKSS modellje és egy elképesztően elegáns, matt barnás-szürkés színben pompázik. Cseppet sem feltűnő, mégis kimagaslóan szép, az átlagos fekete színekhez képest alig más, mégis nagyon hatásos. Nem jöttem rá, hogy ez egy speciális festés, vagy anyagában színezett-e a két kis műanyag elem, de talán mindegy is, az eredmény nekem nagyon tetszik. Az EVA elemek nagyon aprók, visszafogottak, a díszítő fémgyűrűk szolid, természetes hatású arany színe is roppant elegáns. Úgy örülök, hogy végre nem a bazári gagyi sárgás aranyozást használja egy cég! Látszólag igen apró kis részlet, mégis az összhatás nagyon szép.
Após pajtás is nagyon eredményes pecát tudhat maga mögött! Figyeljük meg a két bot akcióját, az övében az Konger, az enyémben egy kicsit lágyabb bot.
Ránézésre kicsi a különbség a két bot között, de azért látható. Az érzés azonban nagyon más.
A nyél EVA része egy borzasztóan jól kinéző recézett fémgyűrűkkel van lezárva, ami ránézésre megint csak hatalmas dobás dizájnilag, de egyben a bot legnagyobb hibája is. A dizájnerek remek munkát végeztek, csak azt felejtették el, hogy a kész modellt oda kéne adni egy horgásznak kipróbálásra. Azonnal kiderült volna, hogy a gyönyörű recés nagyobbik fémgyűrű a létező legrosszabb helyen van: úgy belevág az ember tenyerébe, hogy csak na! Könyörgöm, ilyen bénaságot hogy lehet elkövetni? Zseniális dizájn mellett gyalázatos funkcionális hiba! Talán némileg bocsánatossá teszi a dolgot, hogy az UL pecánál ritkán kell erősen megmarkolni a botot, ritkán ébrednek olyan erők, hogy ez gondot okozzon… De mennyivel jobb lett volna, ha inkább a funkcionalitás győz a dizájn felett….
Látható, hogy vág be a tenyérbe a két recés fémgyűrű.
A botra egy 1000-es Tsurinoya FS orsót tettem, ennél nagyobbat szigorúan tilos! Ez az orsó műanyag házas, tehát nem nehéz, UL pecához teljesen felesleges fémházas orsókat használni. Szerencsére a kis kínai tekertyű fékje elég megbízható, sokszor bizonyított már így nem aggódtam, hogy jól fog funkcionálni a boton. A zsinór télen 0,04-es Nanofil (sajnos már alig van belőle….), nyári pecán 0,06-os Dragon Fishmaker, ami ugyan nem a világ legfinomabb, legsimább zsinórja, de tökéletesen megbízom benne, akár nagyobb halas pályán is. Konkrétan a csónakot odahúzom vele az akadóhoz…:)
Apósom is belekóstolt végre egy igazi peca-tüzijátékba, szépen húzta a halat
Régen megvan már a pálca, de keveset horgásztam vele. Téli kikötői sügérpecán debütált, amelynél már eleget mutatott magából ahhoz, hogy ne adjam tovább a teszt után és állandó részévé tegyem a felszerelésemnek. Aztán a nyáron eljött az ő ideje, Kalauz „Kajakpeca” Zoli barátommal leegyeztettem a nyár legjobban várt pecáját, a balatoni kajakos kősüllőzést. Zoli panaszkodott a halak kicsi átlagméretére és a korábbi évektől elmaradó mennyiségére, ezért úgy döntöttem, hogy a lehető legfinomabb módszerrel is készülök. Ehhez a kis Konger ideális társnak látszott.
Az aprajából csak elvétve fogtunk....
Zoli nyünnyögése szerencsére nem jött be, mert életem talán legjobb kősüllőzését sikerült abszolválni. Egy stégroncs környékét horgásztuk, ami a környező 10-15 méteres körben tele volt kövesekkel, egyszerűen nem akartak elfogyni. És nemhogy az apraja, de kifejezetten a nagy, akár 40 centi feletti példányok is egy kupacon álltak. A fogott halak legalább fele az a kategória volt, amit a bevágás ereje nem szakít fel a fenékről, hanem egészen komolyan kellett fárasztani. Mondanom sem kell, hogy micsoda élmény volt, kifejezetten intenzíven kellet harcolni néhány példánnyal. Mintegy 3 órás peca alatt, ha jól emlékszem 58 darabig jutottam, gyakorlatilag alig volt olyan dobás, amiben ne lett volna akció. Ilyen az UL menyország :)
...viszont a darabosabbjából annál többet!
Ugyan a kősüllő szája nem olyan kemény, de azért a horgot be kell tudni ütni, pláne, ha offset horgot használunk. Az elején én is így tettem, aztán ahogy kitapasztaltam az akadó elhelyezkedését, már inkább normál jigre váltottam. A kősüllő kapása gyakran még a süllőket is lekörözi agresszivitásban, de néha szinte észrevehetetlen. Jelen esetben az előbbi volt a helyzet, a finom botvég néha 20 centiket lendült az agresszív ütésektől. Szerencsére a rendkívül finom tűspicc után nagyon hamar jön meg a blankban az átütő erő, ezért a bevágások jól ülnek, és szerencsére nagyon keveset hibáztam. A rontott kapások eredménye szinte minden esetben gumilehúzás volt, amikor azonban utolérte a kis mohó köves a csalit, akkor szinte mindig ragadt is a horogra. Rendkívül elégedett voltam a bot akciójával, az én kezemhez szinte tökéletes, a nyél volt, amin újra és újra bosszankodtam, mert bizony hosszú órák alatt kellemetlen volt a tenyérbe vágó fém gyűrű.
Mindig lenyűgöz ennek a halnak a szépsége és hogy a Balcsin mennyiféle színváltozat fogható.
A bot maximum 5 grammos dobósúlyú, én 3 grammos cseburaska fejjel horgásztam, amihez hozzá kell adni a kapocs, a horog és a gumi súlyát, ami így kb. 5 gramm. Sőt volt, hogy vastagabb előkét és 5 grammos fejet tettem fel, hogy kísérletezzek a másfajta csalisüllyedéssel. Az egy dolog, hogy a kövesek mindent megzabáltak, ami közéjük esett, tehát tökre semmit nem tudtam így kikísérletezni, azonban a bot 5 grammot meghaladó súllyal is bizonyított. Már érezhetően hajlott, de mégis jól akasztott. Közel sem csak a szűk XUL szegmensben viselkedik jól tehát ez a bot, akár egy medium light csalit is elbír. Kicsi bladet is dobtam vele, de az nem az igazi, egy blade-hez egy sokkal merevebb spiccű (csőspicces), de parabolásabb akciójú botot választanék. Megsúgom, egy ilyet is teszteltem a Kongerrel egyidőben, aki velem tart, az majd pár hét múlva elolvashatja ezt is…
Ahogy jött az este....
Apró, ám fontos részlet a spiccgyűrű narancssárga kötése, ami remekül érvényesül a kék víz háttere előtt és kifejezetten jól jön, ha a puhán beülő csali miatt visszabólint spiccet figyeljük. Számomra fontos ez a vizuális inger, pláne, ha fáradok és romlik a kezem reakciókészsége, akkor előszeretettel hagyatkozom a botvég vizuális visszajelzésére.
...a kapások intenzitása mit sem csökkent.
Szívfájdalmam, hogy a Kongernek itthon nem kifejezetten erős a jelenléte. Lengyel márkáról van szó, a lengyelek pedig már bizonyítottak a Dragonnal, Mikadoval, Jaxonnal…. A Konger annyiban emelkedik ki közülük, hogy talán a leginnovatívabb gyártó, kifejezetten sok egyedi tulajdonságú bottal vannak a piacon, remekül színesíthetné a hazai választékot, ám ehhez kellene egy tőkeerős, agilis forgalmazó. Az olcsó kategóriája ugyan eléggé felejthető, ám a középkategóriában magára talál a márka és kifejezetten erős a szortiment mind funkcióban, mint dizájnban. Magyarán mondva szép és jó botok.
Apósom is odatette magát az utolsó percig.
A bot a 30 ezer forintos árkategóriában mozog, ami szerintem messzemenőkig arányos. A 20 ezres árkategóriában már vannak nagyon jó kis botok, de a kis Konger néhánnyal több „Pisztolyorrú Mátyás” leszurkolása árán hatalmas minőségi ugrást produkál, egészen más dimenzióba lépünk vele. Ezt a botot nem kezdőknek ajánlom, hanem olyanoknak, akik már komolyabb botszortimentjükbe szeretnének egy nem túl drága, de mégis minőségi kisjiges UL botot, de nem szeretnék, ha egy talicska pénz állna benne. Az elcseszett nyél ellenére is irdatlan jó pálca ez, azt hiszem, én még egy jó darabig megtartom, hacsak nem übereli valami újdonság… De arról meg úgyis beszámolok…;)
Viszlát!
