Az utóbbi években a horgászcégek között divat lett egy csúcs-referenciamodellt piacra dobni, még akkor is, ha csak elenyésző számban lehetett eladni, de legalább demonstrálták, hogy lám, mi ilyet is tudunk. A budget kategória szereplőinél is megjelentek a 100-150 ezres botok, agyonkarbonozva, titánozva, csicsamicsázva. Ezek nem a valódi piacnak szánt modellek voltak, hanem inkább marketingakciók, hogy a célközönség szubjektív minőségérzetét erősítsék. Kiállításon megtapogathattuk, hümmöghettünk, majd megvehettük a 30 ezres tömegmodellt.
Nos, a Westin erre nem szorult rá, hiszen a W8 széria önmagában is betette a márkát az élvonalba, de úgy látszik a cég marketingesei érzékelték, hogy a sarkukban toporog a piac és gurítani kell valamit, ami megint oda katapultálja őket, ahol más még nem járt. Megszületett tehát a W10 modellcsalád, amely tartalmában és külcsínjében az elképzelhető maximumot kínálja mindenben és az ára is az a kategória, amire az egyszerű felhasználó vérmérsékletétől függően röhögőgörcsöt kap, vagy öblös káromkodásba kezd.De mit kapunk a csillagászati 800 euróért, amit ezért a pálcáért le kell szurkolni? Van-e olyan „plusz” a botban, ami indokolja ezt az észvesztő árat?
A bottok hímzése...
... és a belső karbon-bársony szütyő megalapozza a várakozásokat
A „belépő” önmagában is drámai, hiszen egy páratlan minőségű kemény tokban érkezik a bot, hímzett szövetborítással, nyolcszögletű, minden szempontból exkluzív kivitelű és kinézetű formában. Belőle egy szintén kivételes minőségérzetű, bársony-karbon tasakot húzunk ki, amiben a bot lapul. A körítés magasra korbácsolja a várakozásokat, a bot pedig cseppet sem okoz csalódást. A legexkluzívabb, limitált Megabass modelleket leszámítva soha nem volt ennyire kivételes minőségérzetű bot a kezemben. Ez a méregdrága svájci luxusórák kategóriája és pont úgy korbácsolja is fel a vágyakat, ahogy mondjuk egy Rolex Submariner.
Nehéz nem lelkesedni. Ez bizony exkluzív!
A bot minden apró részletéből a „nem tömegtermék” életérzés sugárzik, röhejesnek tűnő dolgokat is találhatunk, mint pl. a felső tag EVA dugasza, amely a legapróbb porszemcséket is távol tartja a stucni „lány” tagjából. Nevetségesnek tűnhet, de ez a tökéletességre törekvés egészen szokatlan, és számomra inkább vonzó példája. Ebben a botban az összes részlet a helyén van, minden tökéletesre van tervezve és kivitelezve. Átütő a minőségi élmény.
Apró figyelmesség a stucni "lány" végének lezárása.
Figyeljük meg a karbon anyagok és felületek orgiáját! Minden karbon! Azon morfondíroztam, hogy a tervezők megcsinálták a "legkarbonabb" botot, amit már nem lehet felüllicitálni. Itt semmi sem karbonmintás fólia, vagy kamu festés, hanem valóban az. A bottest a spiccig keresztszövött és nem csak az alső harmadot matricázták ilyenné, mint az szokás... Szembetűnő a nyél szövött felülete is. Nem díszítőelem, hanem minden része ebből készült. Funkciója nincs, sőt kifejezetten érzékeny a koszolódásra, de vitathatatlanul csodaszép. De említhetem a gyűrűkötések, vagy a stucni megoldását. Tessék csak megnézni a képeken, ehhez nincs mit hozzáfűzni. Itt azért már elkezdtem érteni a 800 eurós árcímkét….
Struktúrák találkozása
Az összhatás kétség kívül látványos.
Az ilyen minőségű botokban mindig keresem azt a pluszt, amely használati értékét tekintve is kiemeli a tömegből. Többnyire az érzékenység szokott lenni ez a szempont, ezek a csúcsbotok már olyanok, amivel a csali színét is lehet érezni. Viccelek nyilván, de értitek, mit akarok vele mondani…. Nos, ebben a W10 talán némileg elmarad a kategória csúcsától, cserébe viszont kapunk egy olyan brutális feszességet, olyan erőtartalékot, amely tényleg egyedülálló. Teljesen egyedi érzés. A blank karcsúsága mellett zavarba ejtő ez a nyers erő, nem értem, honnan jön bele ez a szédületes feszesség. Persze ha megnézzük a toldásnál a blank vastagságát, akkor minden érthetővé válik, illetve a bot súlya sem egy pille, dobósúly-kategóriájában bőven találunk nála könnyebbet. Nagyon nem ehhez vagyunk szokva az 5-23 grammban, ez teljesen más. Az autóiparban a súly/lóerő arányszámmal fejezik ki a teljesítményt. Ezek szerint a W10 alighanem a Formula 1.
Súlya nem csekély a kategóriájában
A viszonylag nehéz spicctag bőségen anyagvastagságra utal.
Ejtsünk pár szót a Torayca carbonról, amely az utóbbi években a botépítés egyik legnagyobb varázsszava, minőségi védjegye lett. Maga a Torayca termékvonal 1971 óta létezik, sőt elég régen használják a horgászbot-gyártásban is, azonban csak az utóbbi időben lett felépítve ez a védjegy a horgászbotok minőségi pecsétjeként. Először az Evergreennél találkoztam vele, majd a St Croixnál és szinte minden felhasználási módot az köt össze, hogy a cégek csúcstermékeinél jelenik meg ez a logó.
Ez vajon mit jelent?
De mit is jelent ez a márkanév? Nos, ha erről meg akarunk tudni bármit, nincs könnyű dolgunk, hiszen a cégek érdeke, hogy csak a varázsszavak pszichológiája működjön, a technológiáról lehetőleg ne tudjunk semmit, hátha kiderül, hogy humbug az egész. Nos, ez esetben azért erről nincs szó, a Torayca carbonok tényleg a csúcsminőséget képviselik, más kérdés, hogy ezen kívül számos tényezőtől függ az elkészült termékek tulajdonsága. A Torayca logó – annak ellenére, hogy ezt tolják a vevők arcába – önmagában semmit sem jelent, hiszen ezen név alatt jelenleg 13 különböző modulusú karbont forgalmaz a gyártó és akkor még nem beszéltünk az egyéb alfajaikról….. Az „okosság” a T1100G közepes modulusú karbon, amit a cég 2014-ben készített először és kifejezetten a kiemelkedő terhelésnek kitett helyeken alkalmazzák, részben a hadiiparban, repülőgépgyártásban, de a sportban, pl. golfütőkben, kerékpárokban is. Na meg a horgászatban. Lényege a vékonyabb/sűrűbb karbonszövet (ún. prepreg), amely még erősebb, még strapabíróbb, mint a korábbi technológiával gyártott anyagok. A technológia kihagyhatatlan része a gyanta, amely Nanoalloy névre hallgat. A gyanta tartja össze a karbonszálakat és az ezekből szőt szövet egymásra fektetett rétegeit. Minél kevesebb a gyanta, annál könnyebb/érzékenyebb a bot, de egyben sérülékenyebb is. Az arany középút megtalálása a blankgyártás igazi szent grálja. A Torayca logó alatt ez a technológia egyesül és nyújt egészen kivételes terhelési tulajdonságokat. A téma ennél mélyebb tárgyalása meghaladja e cikk kereteit, de terveim szerint ez nem marad el a jövőben.
Mennyi finomság egy képen...
A blank fala aránylag vastag, jól láthatóan nem is volt cél a kiemelkedő érzékenység. Nincs mese, vékony falú bot esetén vastag átmérő kell (azaz vastag mandre, acéltüske), ilyen kecses botoknál, mint a W10, a falvastagságot kell növelni. Készül már a cikk a másik végletről is, csak szukoljatok, hogy fogjak vele rendes halat is….;) Száz szónak is egy a vége: ez a bot az egyébként reálisan eltalált dobósúlyához képest rendkívül merev és erős.
Figyeljük meg a felső tag falvastagságát!
De térjünk át a dizájnra! Szembeötlő érdekessége a botnak a nyél vége, amely aszimmetrikusan hordószerű, lefelé kicsit kicsúcsosodó formájú, ami olyan meglepően jó ötlet, hogy egészen elcsodálkoztam. Ugyanis a kidudorodó alsó rész olyan természetességgel ugrik be a tenyér után következő alsó ujjpercekhez, és olyan stabillá teszi a fogást, amin egészen meglepődtem. Apróságnak tűnik, mégis egy jól átgondolt tervezői ötletet vélek benne felfedezni. A bot ugyanis a merevségénél fogva nem a legjobban dob, igencsak férfias erőre és főként jó dobástechnikára van szükség ahhoz, hogy messzire szálljon a csali. Ebben meglepően sokat segít a nyélvég formája, mivel a tenyeret tökéletesen kitölti és a fogást stabillá teszi. Ráadásul pontosan tudjuk, hogy a gyűrűk hogyan állnak, hiszen az aszimmetria tengelye párhuzamos a gyűrűk középvonalával.
Jól látszik a lefelé hasasodó aszimmetria
A felület nem lakkozott, ezért nem csúszik.
Az orsótartó alatti nyélrész kialakítása nekem nem igazán tetszik, a hordószerű megoldásnál láttam már kényelmesebbet is, de kellemetlennek nem nevezhető. A Fuji orsótalp és a karbon elem közti vájatban hajlamos megtapadni a kosz, amire én személy szerint irtó háklis vagyok. Pl. etetőanyagos kézzel ezt a botot fogdosni maga a horror, hahaha! Viccet félretéve, a pergetésnél a halnyálka valós probléma és kifejezetten rosszul néz ki ezen a karbonon.
Látszik, hogy kicsit megült benne a kosz, ami egy kímélő tisztítással ugyan eltávolítható, de azért na...
Kiemelném a fém díszítőelemeket! Az utóbbi időben a designer cégek botjain eluralkodtak az ázsiai piac által diktált trendeknek megfelelő fuxos, csicsás, színes alumínium alkatrészek, amik a legritkább esetben szépek, cserébe nehezek és semmi értelmük. Kicsit azt érzem benne, hogy sok dizájner telerakja fém alkatrészekkel a botot, mert ettől a Gucci hamisítvány pólókon szocializálódott vásárlóközönség azt hiszi, hogy minőség. Örömmel konstatálom, hogy a Westin tervezőinek ízlése – méltóan a skandináv puritanizmushoz – a helyén van. A búváróra-lünettára, vagy iránytű-számlapra emlékeztető dizájn ugyan már ismerős lehet a W8-akból, de itt üt igazán nagyot. Ebben a karbon-dizájnorgiában ennél se több, se kevesebb nem kell. Egyedi, visszafogott, fölényesen elegáns megoldás.
Engem egy búvárórára emlékeztet.
És még egy apróság. Az igazi gentleman öltönyének rafinált ékessége a díszzsebkendő. A bot „díszzsebkendője” a gyűrűkötés, amely az egyetlen, alig észrevehető, de mégis végtelenül elegáns színfolt. A halvány mályva alapcérna egyetlen lila csíkkal van „megbolondítva”. Szín, ami jelen is van, de nincs is. Egy kis fűszer. Olyan, mint egy finom parfüm apró kis lehelete. A tökéletesség apró csillanása.
A karbonorgiát elegánsan bolondítja meg ez a kis lila díszcsik.
Ne gondolja senki, hogy túlzok beszélek, a bot megtekintésre elérhető a Fahal nagykerben, be lehet menni, meg lehet nézni. Kiállítási tárgy, amit meg lehet csodálni. Besza-behu, ahogy a kocsmában mondanák…
A tavasz egyik legszebb fotótémája a virágzó repce
Traktorkerekek látványos rajzolata
Ez pedig Abaffy Gyuri barátom még látványosabb vendégvárója.
Szerencsére alkalmam volt kipróbálni is. A május 1-i Balaton kínálta a legjobb lehetőséget erre, pláne, hogy a tavalyi elképesztő süllőfesztivál után titkon valami hasonlóban reménykedtem, de legalábbis ennek valami halovány utánérzetével is elégedett lettem volna. Sokak számára emlékezetes 2021. május 1, amikor olyan halmennyiség volt a balatoni akadókon, hogy tényleg számolatlanul lehetett fogni a halakat, köztük a nagyokat is. Talán nem is akartam igazán azt visszasírni, mert ilyen mennyiségű hal megfogása már az állományra nézve sem biztos, hogy jó hatással van, mint ahogy azt az IBCC után feltűnően megszaporodó pontytetemek mennyisége is mutatta. Mindenben jó a mértékletesség. Minden esetre reménykedtem egy jó pecában, amihez látszólag minden adott volt.
Magyarország egyik legszebb panorámája
A körülmények sajnos megnehezítették az eredményes horgászatot.
Kár érte...
Sajnos (vagy kissé szerencsére) egy átlagos peca lett az eredmény. Nagy halat nem fogtam, amit fogtam, az elég komoly „matekolást” igényelt. Aki éjjel a helyszínen volt, az bele-bele tudott nyúlni nagy süllőkbe is, de ahogy a nap feljött, ezek a halak elbújtak és csak a legszerencsésebbek találkoztak velük. Maradt a kisebb, átlagsüllők kergetése, amit a feltámadó erős szél és opálossá korbácsolt Balaton nem igazán könnyített meg. Az áttörést számomra a barnás színek erőltetése hozta meg, a lenti képen láthatóak az eredményes csalik. Most először fordult elő, hogy a fehér szín nem működött a Balcsin, pedig mindig azzal értem el kiemelkedő fogási eredményeket.
A nyerő színek idén.
Átlagsüllő
Mérges ifjonc
És egy nászruhás, sebesült példány.
Azt hittem, lesz annyi hal, hogy ilyen képekre nem lesz szükség, aztán tessék....:)
A bot akcióban pont azt adja, amit a kézbe véve várunk. Minden tulajdonsága között a nyers erő a legerősebb érzület. Dobásnál kissé túl merev is, bele kell feküdni a mozdulatba, ami nekem kajakból majdhogynem kényelmetlen is volt, de csónakból, állva már nem az. Bevágásnál a bot elképesztő gyorsasággal és közvetlenséggel üti be a horgot. Igazi vadállat. Az érzékenységre minden fenti ködösítésem ellenére sincs panasz, amit kell, azt érzni rajta, csak nem abban a ropogós formában. Tudomásul kell venni, hogy ez egy másfajta stílus, hozzá kell igazítani a kezet, agyat….
Az akadók márgás szélei tartják itt a halat.
A kagylótelepek pedig a pontyállományt hízlalják.
A hossza (218 cm) és az anyagvastagság miatt a bot egy picit fejnehéz, de ezt a hosszú nyél elég jól kiegyenlíti. Ebben a hosszban ennél jobb egyensúly kialakítása már jelentős súlytöbbletet jelentene, ami nyilván nem kívánatos. 117 grammos súlya a dobósúlykategóriájában már nem kevés, ezt hiba lett volna tovább növelni, így ezt a „bűnt” bocsánatosnak nyilvánítom. A fizikát meghekkelni nem lehet.
Az este enyhülő szelet hozott, de a halak kapókedvét nem hozta meg.
Sajnálom, hogy nagy süllőbe nem akadtam bele, mert az mutathatta volna meg az átütőerőt, de sajnos ez nem kívánságműsor. Teljesen bztos vagyok benne, hogy a brutásian kemény csőspicc a 23 grammos dobósúly ellenére tökéletesen üti be a horgot a legcsontosabb szájba is. Bátran nevezhetjük ezt a botot nagyhalas botnak annak ellenére, hogy dobsúlya nem erre predesztinálja. Képességei azonban minden kétséget kizáróan! És azt hiszem, itt fogható meg ennek a botnak a filozófiája: a Westin készített egy elegánsan brutális, kiemelkedő felhasználói élményt nyújtó, de minden (európai) édesvízi szituációban helyt álló jiges botot.
A Balaton fényei mindig csodaszépek.
Megéri-e ezt a botot megvásárolni? Erre a kérdésre sosem egyszerű válaszolni, mert aki „csak” egy jó süllőző botot keres, az töredék árért is talál magának olyat, ami funkciójában ennél semmivel sem gyengébb. A kulcs a felhasználói élmény. Akinek számít az exkluzivitás és pénze is van hozzá, az eldönti, hogy ér-e ennyit a kétségkívül kivételes érzés. Megéri egy gyűjtőnek, aki a műtárgyat látja benne és boldoggá teszi már a birtoklása is. Egy Bugatti Veyronnal sem a Teszkóba jár a tulaj, hanem a garázsban törölgeti róla port és nézegeti, dédelget, simogatja és évente 2x elmegy vele a csajozni egy gálapartira. A W10 is valahol ilyesmi, csak a csajozni nem lehet vele….
Viszlát Balaton!
Köszönet Szabó "Multisuli" Zolinak, aki az Evergreen botok pápájaként és a Torayca jelzésű botok egyik (ha nem a) legelső használójaként segített kiigazodni a vásárlókat célzó vakítás özönében.
