A jó haver – La Moustique botcsalád
2023. január 07. írta: Halfdane

A jó haver – La Moustique botcsalád

Tudom, hogy egyesek számára irritáló olyan horgászcuccokról olvasni, ami a havi fizetésüket meghaladó összegért kapható, ezért most rájuk való tekintettel az olcsóbb szegmensbe evezek. Nemcsak az újdonságot és a high endet szemlézem, de igyekszem gyakorlatiasabb, a való élet realitásait is szem előtt tartó segítséget nyújtani a hétköznapi horgász számára. Mai alanyunk erre kiváló példa, árát tekintve a legtöbb pergető számára elérhető, tulajdonságai tekintetében pedig meglehetősen sokoldalú. 

025_8.jpg

Gyönyörű halunk kevésbé gyönyörű, de mindenképpen jellegzetes környezetben.

A La Moustique névvel aligha találkozhattak sokan, a szintén nem túl ismert LMAB cég egyik almárkájáról van szó. Ez a márka igazi alulról jövő kezdeményezés, a Hechtundbarsch közösségi médiából jól ismert csapata hozta létre, egytől egyig igazi pecafanatikusok. A német piacon szerzett kereskedemi tapasztalat nyilván hozzásegítette őket ahhoz, hogy a célközönség számára praktikus, jól használható, számukra pedig jól eladható termékvonal készüljön. A cégnek egyébként olyan ikonikus termékei vannak, mint pl. a sörösüveg formájú Drunk Bait, azaz a Részeg Csali. Mi tagadás, szimpatikus is lett egyből a csapat.   

010_13.jpg

A mai alanyok

009_11.jpg

Bon zsúr Mösziő!

004_12.jpg

Vagyis inkább Guten Tag, Herr Moskito!

A botkínálat prémiumabb családja a hangzatos „The Rodfather” névre hallgat, míg az olcsóbb, budget kategória a „La Moustique” nevet kapta a keresztségben. Szemmel láthatóan kreatív a marketingcsapat, ám, hogy ez utóbbi névvel pontosan mit is akartak mondani az számomra rejtély, minden esetre a franciás csengésű név unikális a piacon. Az asszociációt könnyíti, hogy a nyélen egy jókora szúnyogot is elhelyeztek, így a „moszkitó” képzettársítás máris megalapozottá válik. Az én szabadfordításomban a Misztikus Moszkitó nevet kapta, de azt hiszem, ezzel be is fejezhetjük a szóvicceskedést, mert ebből semmi jó nem fog kisülni…. 

005_13.jpg

Íme a moszkitó. Vagy mosquito.

A német piacon a modellcsalád legkisebb, 1-7 grammos modellje rendkívül népszerű pisztrángos bot, hajlékonyságával, rugalmasságával ideális ezeknek a bolondul ugráló halaknak a megfogására, de a domisok érdeklődésére is számot tarthat.. Én azonban a hazai horgászokat jobban megmozgató kisjiges, 2-10 grammos modellre markoltam rá, illetve mellé pattintottam a 7-21 grammos modellt, ami első blikkre kiváló balinos, wobbleres pálcának ígérkezett. Elsőként azonban nézzük a kisjiges modellt! 

001_12.jpg

A könnyű orsó alapelvárás ezeken a botokon.

Számomra úgy tűnik, hogy az egész modellcsalád jellemzője a viszonylag parabolásabb karakter, ami erre a kisjigesnek mondott modellre is igaz. A csúcsakciót a rendkívül finom tűspicc biztosítja, amely a megadott dobósúlyt kissé lefelé módosítja, a bot szerintem nem bír el már 10 grammot. Azaz elbírja, de nem érzi vele jól magát. Az ideális dobótartomány a 2-7 gramm között van, efelett a spicc a csalivezetésnél és a bevágásnál is túlzottan behajlik. Álló vízen a fenti súly fölé már én nem mennék vele, ellenben egy kis tiszai tesztelés alkalmával kénytelen voltam 7-8 grammos fejekkel dolgozni és kimondottan meglepett, hogy a nyilvánvaló túlterheltség ellenére is milyen jól akasztott a bot. A sodrás és a súly erősen meghúzta a botot, ahol jött egy kis felkeményedés és az érkező kapásokat pedig meglepő magabiztossággal ütötte be..Ettől függetlenül nem ez bot komfortzónája, inkább az állóvízi 2-7 gramm. 

007_12.jpg

Ez mekkora duma már! Az amerikai dollárbankjegyeken található 'In God we trust" azaz "Istenben bízunk" jelmondat parafrázisa: "A botban bízunk". 

Szintén az egész modellcsaládra jellemző a sárga cérnával kötött felső 3 gyűrű, ami igen hasznos segítség sötétben, vagy gyenge fényviszonyok mellett. Talán egy is elég lenne, mert akkor csak egy színfolttal kell a félhomályban szemezni, ami 3 sör után már nem mindegy. De okos horgász nem sörözik peca közben, pláne a csónakban, legfeljebb utána. Egyébként a bot építése ezt leszámítva puritán, a lakkozatlan bottesten semmi karbon csicsa vagy fém biszbasz nincs, egyedül a feliratot és a toldást díszíti egy-egy sárga csík. A tipográfia szerencsére ízléses, a márkalogó beég a szemünkbe, jól eltalált az összhatás. 

002_11.jpg

Élénk sárga gyűrűkötések

A dizájn jól láthatóan nem akar versenyezni a méregdrága prémium kategóriával, az általa közvetített életérzés amolyan flegma, beletojós. Határozottan az az érzésem, hogy ez a termékcsalád a street fishinges szcéna szemléletéhez lett alakítva. A botok akciója is ezt tükrözi, ezek nem célszerszámok, sokkal inkább az összes létező városi szituációban elboldogulni képes mindenesek. Voltak már itt a blogon street fishingre épített botok (itt és itt,), én ezt a botcsaládot is ide sorolom. Ezért is választottam a fotózás díszletéül a városi szubkultúra talán legjellemzőbb megjelenési formáját, a graffitit. Az újpesti hajógyár elképesztő kulisszái remek hangulatot varázsoltak e botok köré, így talán az is megbocsátható, hogy ezt a témát már ellőttem, de ilyen töménységben még soha. Vidéki horgásztársak, szevasztok! ;)

014_13.jpg

Vigyázat, képriport következik! Az újpesti Hajógyár torzója a városi szubkultúra jellegzetes helye. 

020_11.jpg

Hatalmas csarnokaiban....

021_8.jpg

... ma már nem dübörögnek a gépek.

018_10.jpg

Minden szabad felületet elfoglaltak a graffitisek

017_10.jpg

Reflexiók

015_13.jpg

Tagadhatatlanul minőségi munkák.

016_11.jpg

Időnként viccesek

Manapság már ritka az olyan horgászbot, amin a nyél végéig fut a blank, általában egy vastagabb csőre építik a nyelezést, de itt nem. A blank egyébként meglehetősen vékony, ennek is köszönheti az akcióját. Vékony blankhoz ugyanis dukál némi falvastagság, amitől az akció „telibb” lesz. Van ellenpélda is, pl. ez a Reiva bot, ami piszok feszesre sikeredett, de általában a vékony blankú (vastag blankfalú) botoktól jóval univerzálisabb akciót kapunk, míg a Vastag blankú, vékony anyagvastagságú botok igazi célszerszámok. 

008_11.jpg

Ha kétséged támadna, bármikor újraolvashatod!

A nyéllel nem sokat tekeróriáztak a tervezők, kapott egy Fuji SKSS-re hajazó „skeleton” orsótartót, meg egy EVA végdugót, oszt’ jónapot. Ennél minimalistábbra aligha lehet venni a figurát. A 2-10 grammos modellnek ez az építés jól áll, kényelmes, a 7-21-esnek már kevésbé, ott én nagyon hiányolta némi markolatot az erősebb, suhogtatós dobásokhoz. Láthatóan ragaszkodtak a tervezők a modellcsalád egységes kinézetéhez, holott a funkciót sem ártott volna szem előtt tartani, ezek ugyanis használati tárgyak, nem kiállítási darabok. A kisjiges modellen azonban jó ez a megoldás, az 1000-es orsóval nagyon könnyű kezes párost alkottak. 

006_13.jpg

Fuji fizimiskájú gyűrűk, persze nem azok, de ebben az árszegmensben nem is várhatók el. 

A teszthez adta magát a kősüllőzés, ami idén sajnos nem sikerült számomra jól egyik alkalommal sem. Folyamatosan olyan pecákba nyúltam bele, amikor a legmaszatolósabb kapásokért is rengeteget kellett küzdeni, alig-alig volt amolyan igazi ráverős, pendülős kapásom. Borzasztó nyögvenyelős pecák voltak ezek, pedig az Újpesti Öböl kövesállománya híresen erős. Ezt előlem idén jól titkolták ezek a fránya jószágok! 

011_14.jpg

Pösti lakosként gyors délutáni pecákra alkalmas pálya az Újpesti Öböl. Azt hiszem, semmit nem leplezek le ezzel, időnként tízes fürtökben állnak a csónakok. Itt most épp nem....

012_13.jpg

A maga módján ez is szép.

Teszt szempontból ez azonban akár jó is lehet, hiszen a bot nehéz körülmények közt is megállta a helyét. Köszönhető ez részben a használt PE02-es zsinórnak és 0,14-es fluorocarbonnak, amivel nagyon le tudtam finomítani a pálcát, így azért a legóvatosabb maszatolásokat is el tudtam csípni. Volt, hogy csak a zsinór rebbenése, vagy a tűspicc alig látható rezzenése jelezte a kapást, sőt néha csak úgy „ráették” magukat a csalira, ilyenkor csak egy emelésnél éreztem, hogy valaki jelentkezik odalentről. Ugyan az akadás sokszor volt amolyan „éppenhogy”, a rugalmas bot szinte mindig megtartotta a halat, nemigen fordultak le róla 

023_9.jpg

Ilyen apróságokból sokat fogtam, a nagyok elkerültek

024_9.jpg

Ezt a méretet alapeseten nem is zargatnám, de csak ezekhez volt szerencsém.

026_7.jpg

Egy szebbecske példány garatba akadt dupla (!) horoggal

027_5.jpg

Mázlid van kishaver, remélem, meggyógyulsz!

Ahogy az elején említettem, ugyanezzel az összeállítással és zsinórral horgásztam a Tiszán mély, 10-12 méteres vizet és még a húzós vízben is meglepően stabilan hozta ki szinte az összes kapást. Tény, hogy meg kell szokni ezt a karaktert, a bevágás technikáját hozzá kell igazítani, de mindig mondom, hogy fárasztáshoz a lágy bot a legjobb. Hát ezzel a pálcával alig vesztettem halat. A vicc az, hogy a tűspicc ellenére ez a bot simán működik kis wobblerekkel is. 

022_9.jpg

Jól látható, milyen hatékonyan védi ki a blank az akadó váratlan rúgásait ;)

Viccet félretéve, jól látszik a bot "mély" íve.

A nagyobb testvért is erőltettem néhányszor, de itt még kevesebb szerencsém volt. Hiába volt nálam számos nyári wobblerezés alkalmával, mindig valami más bottal fogtam halat, pedig nagyon gyúrtam egy igazi nyári balinozós élményre. A bot iszonyú jól dob, egy Thrillt föld körüli pályára állít, az Úristen is erre a pecára szánta, esetleg partközeli könnyű, wobbleres (pl. SSR, Team Esko, F7 és társai) süllőzésre. Hossza (225 cm) már partról is elegendő a kövezések párhuzamos meghorgászására. Egy hátránya a nyél, nekem nagyon hiányzott róla egy EVA, amitől jobban megtelik a tenyerem. 

img_20220402_112722.jpg

Balin koma (Nagy Andris felvétele)

Összességében a pálcák kifejezetten univerzálisak, amolyan „egybotos” horgászoknak készültek, akik nem akarnak egy regimentnyi felszerelést vásárolni, hanem az általuk választott stílust (ésszerű határokon belül) egy szál bottal akarják megoldani. Ehhez a La Moustique mindegyik (általam kézbe vett) modellje jó alany, ára pedig egészen barátságos. És ami nem elhanyagolható, van bennük egy jól átélhető életérzés, ami manapság sokkal többet számít, mint amit be merünk vallani magunknak. Amolyan jó haver, társ a kalandban, élményben. 

019_10.jpg

Köszönöm a figyelmet, béke veletek!

Itthon a TAKTX Sportfishing kínálatában érhető el, a főnök Nagy Andris sokáig eredményes, élvonalbeli versenyző volt, nem árul hulladékot. Ha megtetszett a motyó, írjatok rá, profin képbe rak.

A bejegyzés trackback címe:

https://tesztpeca.blog.hu/api/trackback/id/tr6818019106

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása